A teremtés első napja.
Hol kezdődik a föld története? Melyik pillanatban különült szét a kaosz s mikor lépett ki a mult ködéből az édes otthon megszokott képe, amely mindannyiunk előtt a föld legszebb és legédesebb kifejezője.
Ez a kérdés mély és mint az idő rejtélye, megfejthetetlen.
Öröktől fogva van a föld? Született-e és elmúlik, mint összes teremtményei? Mi jogosítja föl a tudományt arra, hogy e mindenek között leginkább titokkal teljes kérdésekre választ adva, a földről, mint az idők végtelen tengerének múló jelenségéről szóljon?
A tudomány a földnek számtalan mását látja az égen lebegni. A mértföldmilliók messzeségében tündöklő idegen napok vegyi távvizsgálata beigazolta a mindenség anyagainak és „a csillagzatok rendes járásának" nagy egységét, azonos természeti törvények érvényét a világegyetem minden részében. A tudományos vizsgálat a levegő, víz alkotó elemeit és az összes földi elemeket a napban s éjszakáinkat bevilágító minden távoli csillagban is megtalálta és fölismerte a nehézségerő és a fény törvényeinek érvényét az égboltozaton. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a fizika és kémia minden alaptörvénye a csillagok óceánjának legkisebb fényszikrájára is érvényes. Mindezek följogosítanak arra, hogy a csillagvilágból földünk olyan jelenségeire is következtessünk, melyeket ma idegenszerűnek találunk.
