Néhány megjegyzés bevezetésül
W. G. Hardy nehéz és merész tárgyat választott regényéhez. Nehéz azért, mert a mai regényíró nem mozoghat már a legendák ködében ; érthetővé kell tennie hőseinek cselekedeteit, meg kell mutatnia a szálakat, amelyek lépteiket irányítják, lélektani megokolással kell elhitetnie minden történés valószerűségét, hiszen minden művészi alkotásnak egyedüli mértéke csak a meggyőzés ereje lehet. Az »Ábrahám« témája bibliai ugyan, de a Bibliának néhány fejezete, Mózes I. könyvének XII.- XXIV. része, amely Ábrahámnak és az életében szerepelt embereknek történetét elmondja, csupán témával szolgálhat, de nem nyújt elegendő anyagot egy regényhez. A Bibliában például Ábrahám már meglett emberként lép elénk, amidőn ő s a házanépe "kijövének Káldeának Ur nevű városából". Az író egyedül a képzeletéből meríthet, ha Ábrahám fiatalságát, gyermekkorának az egész életre kiható első benyomásait, életének első szakaszát elénk akarja vetíteni. A kor, a nép, a művelődés, amelyek keretében Ábrahám életének ez az első szakasza letelt, nem ismerhető meg a Biblia soraiból. Hardy itt bőségesen merített is gazdag képzeletéből, de ebben nagy segítségére szolgált a régészeti kutatások egyik legújabb eredménye, a káldeai Ur város romjainak rövid pár évvel ezelőtt történt feltárása. C. Leonard Woolley, a mezopotámiai expedíció tudós vezetője, beszámolt a felfedezésekről és műve az ősi Ur városát a kultúra és civilizáció rendkívül magas fokán mutatja be. Eszerint Ábrahám, aki a sumér Ur városában született és nevelkedett, aligha lehetett holmi primitív pusztalakó törzsfőnök, nomád pásztornép félbarbár vezére..
