Előszó
A könyvben szereplő Hans Philipowicz az én egykori harctéri bajtársam. Egyébként ő volt Bukovinának vadászati felügyelője is, kinek módjában állt megismertetni velem a kárpáti vadon szépségeit. Barátságának köszönhettem, hogy a megszállt Erdélyben 18 éven át zavartalanul vadászhattam; mi sem természetesebb tehát, minthogy a jóbarátnak mindezekért szerény könyvem első oldalán mondjak köszönetet!
De köszönet jár Philipowicznak azért is, hogy az apróvadvadász berkeiből rávezetett engem a nagyvad-vadász kalandos ösvényeire. Elvitt abba a világba, ahol az ember közvetlen érintkezésbe jő a természet örök rejtélyeivel s ahol a vadász számára annyi felejthetetlen, mondhatnám egy életre szóló emlék terem.
Midőn útjára bocsátom ezt a könyvet, melyben kárpáti élményeimből mindössze egynéhány kiszemelt történet foglaltatik, bevallom, hogy ezeket a történeteket úgy válogattam össze, hogy azok az olvasónak minél több tanulságot szolgáltassanak. Hagytam helyet közismert vadászbűnök kiszerkesztéséhez is, ha ez nem fért volna el már egyébként is a sorok közt. Ezt azonban - kérem - ne vegyék rossz néven ! Én e tekintetben javíthatatlan vagyok. Leírhattam volna talán érdekesebb élményeket, de tanulságosabbakat semmiesetre sem.
Mátraháza, 1940. A Szerző.
Könyv állapotáról:
A könyv karton borítója kissé homorú, gerince kopottas, kisebb szakadásokkal. Egyébként jó állapotú belső tartalommal. Hiánytalan képanyaggal.
