Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel

Divinyi Mehmed: Madzsar Türki /Fekete szemű szemöldökű! Szeretlek én: tes megszeress. Narancscsecsű, keskeny derekü Szeretlek én, tes megszeress. Éjjel-napval eszembe vagy, Kérlek téged, engem ne hagyj; Oh mely fényes orcájú vagy! Szeretlek én, tes megszeress. Melykor nem lát téged szemem, Elvész ottan mind örömem, És elhervad mind tetemem. Szeretlek én, tes megszeress. Az ok dícsíretes legyen; Vagy lyány, vagy menyecske legyen: Kit szeretsz, szeretőd legyen. Szeretlek én, tes megszeress. Se élhetem, se halhatom, Se ülhetem, se járhatom, Se ehetem, se ihatom: Szeretlek én, tes megszeress. Kegyelmedtől én jót várok, Mint ebecskéd utánjárok, Vagy élek, avagy meghalok: Szeretlek én, te ’s megszeress. Egy divinyi ezt megírta Meddig az eszivel bírta, Az szerelmet hogy forgatta: Szeretlek én, te ’s megszeress.